Japán
Japán szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. 6852 szigetből áll. Kb. 130 millió japán él a világban, közülük Japánban kb. 127 millióan laknak.
Az ország kb. 75 %-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmadik legsűrűbben lakott ország a világon.
Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozhatunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató- és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.
Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Környezetvédelmi szempontból a városi légszennyezés csökkentését, a szennyvíz kezelését, az algásodást (a vizek túlságosan feldúsulása tápanyagokkal) és a vegyszerek kezelését tartja legfontosabbnak.
Japán bővelkedik nemzeti parkokban, számtalan található az országban.
Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette:
Jakusima - ősi cédruserdő
Sirakami - szancsi -bükkös
Siretoko-félsziget
Fudzsi
Kulturális világörökségei:
A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei
Himedzsi várkastély
Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ócu városok)
Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak
A hirosimai Atombomba-dóm
Icukusimai szentély
Az ősi Nara történelmi műemlékei
Nikkó szentélyei és templomai
A guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei
A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai
Az Ivamai Ginzan ezüstbánya és kultúrája
Hiraizumi történelmi műemlékei
Japán alkotmánya megtiltja, hogy az állam háborút viseljen:
"Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolya törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciát. Az államnak nincs joga hadviselésre."
Az alkotmány értelmében a mindenkori uralkodó a "nemzet és a nép egységének jelképe". Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császár Akihito. Fia Naruhito koronaherceg, az uralkodóházi törvényben lefektetett öröklési rend alapján a kijelölt trónörökös.
A japán gasztronómiára két dolog volt nagy hatással: a rizs és a buddhizmus elterjedése.
Az étkezés számukra a látvánnyal kezdődik, ezért fontos szerepet kap az ételek megjelenése. A feltálalt ételnek meg kell felelnie a napszaknak, évszaknak, sőt néha még a hét napjától is függ, hogy mi kerül a tálkákba, és milyen szín- és formakompozícióban. Az sem mindegy, hogy a felkínált étel milyen anyagú, színű és formájú tálkában kerül az asztalra.
A legfontosabb evőeszköz az evőpálca. Manapság azonban a nyugati ételekhez gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni és ehető. Valamint sokféle zöldség: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán, bojtorjángyökér stb. A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek 3 fő típusa van: udon, ami búzalisztből készül, ramen: ez vékony, spagettiszerű tészta és szoba, ami hajdinalisztből, vagy más gabonából készül.
Néhány érdekesség:
A tisztaság a japánoknak nagyon fontos, az erkölcs részévé vált.
A japán gyerekek tanáraikkal együtt negyed órán keresztül maguk tisztítják az iskolákat. Ennek köszönhetően a fiatal generáció már vigyáz a tisztaságra és igényli is azt.
A takarítókat "egészségmérnöknek" nevezik. Írásbeli és szóbeli vizsgán kell részt venniük. Havi 1,3 - 2,2 millió Forint körül keresnek.
Japánban tilos telefont használni vonatokon, éttermekben és bármilyen fedett helyen.
A japán diákok elsőtől hatodik osztályig etikáról és emberi kapcsolatokról tanulnak.
Az első három évfolyamon nincs vizsga az iskolákban. Az oktatásuk célja, hogy a gyerekek személyiségét fejlesszük és magukévá tegyék az alapvető szabályokat, nem pedig az, hogy az elméletet bemagolják, majd visszamondják.
A japánok nagyra becsülik az emberek idejét. A vonatok átlagos késése 7 másodperc évente.
Japánról még rengeteg figyelemreméltó dolgot lehetne írni, hiszen ott vannak a gésák, a karate, a kendó, a cselgáncs, az aikidó, a szumó, az ikebana, a manga és anime, az origami, az amigurumi, a tradicionális táncok, a japán újév, a namataro, a szamurájok, a japán zene és a japán kertek, házak stb. A későbbiekben igyekszünk sorra venni valamennyit.
